Élménybeszámoló a Városi Futónapról

Kedves Korisok, Szurkolók, Barátok, Érdeklődők!

A Városi Futónapot idén október 19-én rendezte meg a Jászberényi Triatlon Egyesület. Ezen a versenyen immáron hagyományosan (3. éve) mindig részt veszünk. Egyrészt a nagyon kellemes késő nyári-kora őszi időpont miatt (remek alkalom a természet lágy ölén való futásra / sportolásra), másrészt kiválóan állították össze a szervezők a korosztályokat és távokat (remek szervezés), harmadrészt pedig nagyszerű alkalom nekünk modellezni a verseny körülményeket.

A verseny napján, szokásukhoz híven, a csapattagok időben érkeztek meg a helyszínre (köszönet a szülőknek!), és amíg a kísérők kitöltötték a nevezési lapokat, addig mi egy általános gimnasztikai gyakorlatsor végrehajtásával megfelelő (mentális) állapotba hoztuk magunkat. Ez akkora sikert aratott, hogy idegenek ismeretlenül is becsatlakoztak a bemelegítésünkbe.

A megbeszéltek alapján kialakítottunk egy bázist, ahonnan elindultunk a gyerekekkel a rajt előtti célzott futás-specifikus bemelegítésre, és ahová visszatértek a verseny után. Így minden korcsoporttal külön még a rajt előtt is dolgoztunk, és csak ezután sorakoztak föl a versenyzők a rajtrácson.

Minden versenyszámon induló sportolónkat külön-külön dicséret illet, mert a versenyre vonatkozó taktikai utasításokat maradéktalanul betartva teljesítették a távjukat. Néhány versenyzőnk (Hudra Anna, Hudra Emese, Szarvas Boglárka) vette a bátorságot, és (edzői utasítás szerint) kipróbálta, milyen egy korosztállyal idősebbek között versenyezni, és nem vallottak szégyent. Sőt!

Nagyon tetszett nekik (és nekünk is), hogy itt sem a „futottak még” kategóriában végeztek, hanem a középmezőnnyel érkeztek célba.

Nem lehet elmenni szó nélkül Csegény Hanga teljesítménye, és vele kapcsolatban a szervezők hozzáállása mellett sem, hiszen Hanga (hosszas gondolkodás után) feszes izomzata ellenére vállalta, és becsületesen, kitartóan teljesítette a 990 méteres távot, a szervezők pedig türelmesen megvárták, amíg célba ér. Köszönet a közönségnek, akik az utolsó métereken is hangosan, tapsolva biztatták az akkor már büszke és kipirult kislányt. Biztos, hogy Hangának sokat jelentett a verseny, és az ő esete jól példázza: a részvétel a fontos. Nagyon büszkék vagyunk Rá mindannyian!

Szeretném még egyszer megköszönni a jelen lévő szülők segítségét! Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy akik eljöttek, azok minden nálunk sportoló kicsinek (és nagyobbacskának) „Anyukái vagy Apukái” voltak. Így mi, mint “műkoris család” voltunk jelen a versenyen.

Köszönet a Jászberényi Triatlon Egyesületnek is a „szokásos magas színvonalú” rendezésért! Olajozottan, precízen készítettek elő, és vezényeltek le mindent. Szeretném külön kiemelni a futamok pontos indítását, mert ez nagyon nehéz.

Zárásként hadd idézzem az egyik ifjú versenyzőnk verseny utáni megnyilvánulását. Ő megérezte, miért volt fontos, hogy elinduljunk ezen a versenyen: „Tóni bácsi! Ha bármilyen futóverseny lesz Jászberényben, mi jövünk! Az biztos!”