Most akkor mégis mit sportoljon a gyerek?
Amikor 3 éves lettem, Édesapám megfertőzött a sport nevű betegséggel, és ebből azóta sem tudok és akarok kigyógyulni, sőt…
A kezdeti lépés nekem a birkózás volt, ami kiváló alapokat biztosít bármilyen mozgás elsajátításához. Ezután éles váltással a műkorcsolya következett, ahol sikerült egy csöppet belekóstolnom a „sportolj komolyan” életérzésbe (versenyidőszakban napi 3 edzés…). Ezt követően sok sportágat kipróbáltam még, de ezeket már önálló, saját választásként, a magam szórakoztatására.
Aztán elérkezett az ideje, és én magam is apa lettem. Elsőszülött fiam 2,5-3 éves korában elkezdtem edzésekre járni (nézőként), hogy találjak neki egy megfelelő szakembert és „intézményt”. Találtam kevés nagyon jót, és sok nem olyan nagyon jót is. Nehezítette a helyzetem, hogy ami hasonlított az elképzeléseimhez, az (persze érthető okokból) nagyon speciális készségeket igényelt: gömbérzék, harcias jellem, stb. Jó lett volna egy „alapsport”, amit nagyon magas szinten művelnek, esetleg felderítik, hogy a gyerekem milyen készségekben, képességekben erősebb, és miben szorul fejlesztésre. Azok munkája fogott meg igazán, akik ezeket a szükséges személyiségjegyeket nem csak keresték, hanem igyekeztek kialakítani sportolóiknál. Nagy problémának éreztem, hogy senki sem mozgásformát, sportot keresett a gyerekeknek, hanem gyerekeket keresett a sportágához. Az egyértelmű volt számomra, hogy senki munkájába nem szeretnék kibicként beleszólni, de mégis, most akkor mit sportoljon a gyerek???
Hunor, megyünk korizni!
Egy őszi estén, 3 éves korában letettük aludni a kisfiunkat, és a hajnal a kórházban talált ránk. Befulladt. Rettenetesen ijesztő volt találkozni a laringitisz nevű betegséggel (vagy hétköznapi nevén a „kruppal”). Az orvos azt mondta, hogy ez valószínűleg végigkíséri majd a gyerekkort, de azért hasznos lenne valami téli sport Hunornak. De hát én korcsolyáztam! Versenyszerűen is! Igaz, hogy 20 évig nem volt a lábamon korcsolya – biztosan elfelejtettem (igen, el lehet! 🙂 ) – , de majd a fiam kedvéért megtanulok újra! Adtam magamnak egy kis időt, néhány alkalommal gyakoroltam, aztán hajrá: – Hunor, megyünk korizni! Hát, nem mondhatom, hogy egyszerű volt kicsalogatni… De belevágtunk, és gyakorolni kezdtünk. Többen felfigyeltek ránk a jégpályán, és a szülők elkezdtek kérdezgetni, hogy vállalok-e még tanítványt.
Ekkorra érlelődött meg bennem a gondolat, hogy megpróbálok olyan foglalkozást tartani a gyerekeknek, amilyet én magam is kerestem szülőként a saját fiamnak. Feltérképezni a gyerekek adottságait, miben tudnának kiteljesedni, esetleg maradandót alkotni. Arra terelgetni őket minél hamarabb, amerre talán eleve elrendeltetett, hogy menniük kell.
Cori-Kör Alapítvány
2010. december 1-én kezdtük el újra a műkorcsolya edzéseket szervezett formában, csaknem 25 év szünet után. Kezdettől fogva egyértelmű volt, ha szeretnénk újra színvonalas műkorcsolyázást Jászberényben, az csakis csapatmunkában valósítható meg, olyan szakemberekkel, akik a szívüket-lelküket adják ezért az ügyért. Azt hiszem, az egyik legnagyobb eredményünk az elmúlt években, hogy ez az elhivatott csapat összeállt, így a gyerekek egy komplex felkészítési program szerint tudnak edzeni, és ebben segíti őket korcsolyaedző, koreográfus, gyermekpszichológus, gyógytornász, művészi torna edző, funkcionális edző, táncpedagógus – mindannyian nagyszerű és elhivatott szakemberek.
A Cori-Kör Alapítvány, mint utánpótlás-nevelés fejlesztést végző alapítvány létrehozásának gondolata pár évvel ezelőtt született meg. Akkor azon gondolkodtunk, hogy a korcsolya utánpótlás finanszírozását rendkívül nehézzé teszik a magas és szerteágazó költségek: jégbérlet, terembérlet, korcsolyafelszerelés, fellépő ruhák, utazás, edzőtáborok, szakemberek, stb. És ahogy egyre magasabb szintre jutnak a gyerekek, egyre nő ezeknek a kiadási tételeknek a száma és nagysága is. Egyértelművé vált számunkra, hogy szükség van egy olyan civil szervezetre, amely hosszú távon segíteni tud abban, hogy ne a szülők pénztárcája, hanem elsősorban a gyerekek tehetsége/adottsága és sportolási kedve döntse el, hogy melyikük ismerkedik meg közelebbről is ezzel a csodálatos sporttal.
Alapvető célunk lett a gyermekkorban megszerzett “jeges élményekre” építve a tehetségek felkutatása, a sportos életmódra való nevelés és az élethosszig tartó sportolás kialakítása minél szélesebb körben („Active for Life”). Kiemelt hosszú távú célunk emellett a térség nagy hagyományokkal rendelkező korcsolya kultúrájának újraélesztése, és ezen keresztül egy egészségesebb, sportosabb helyi közösség kialakítása.
A Cori-Kör Alapítványt jogerősen 2015. szeptember 23-án vette nyilvántartásba a Szolnoki Törvényszék, és 2015. november 25. óta tagja a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségnek. A 2015/16-os szezonban 40-50 fő óvodás korú gyermek, és ugyanennyi kisiskolás járt rendszeresen a foglalkozásainkra. Ezen felül, ugyanebben a szezonban megvalósítottuk az első jászberényi ovi-kori programot, melynek során 2015. novemberétől 2016. áprilisáig (6 hónapon keresztül), a város minden óvodájából jártak az ovis csoportok a heti rendszerességű óvodai korcsolya foglalkozásainkra. A 2016/17-es szezonban a programot vittük tovább, ezúttal októbertől március végéig. Az idei, 2017/18-as már harmadik ovi-kori szezonunk, amikor hetente 150-200 óvodást tanítunk a korcsolyázásra, a sportolásra, az egészséges életmódra. Meggyőződésünk, hogy az a most 4-7 éves korú generáció, amelynek elsőként van alkalma egy ilyen programban szezononként 6 hónapon keresztül részt venni, óriási minőségi javulást fog hozni a különböző jeges sportágak számára. Kulcsfontosságúnak érezzük a megkezdett munka folytatását ahhoz, hogy Jászberény a magyar korcsolyasport egyik nagyon erős országos bázisává válhasson hosszú távon.
Alapítványunk sportolóinak a 2015/16-os szezonban volt alkalma először 8 hónapon keresztül jégen edzeni, ezt megelőzően 2-3 hónapra korlátozódott ez a lehetőség, így sokáig műkorcsolya versenyeken nem mérettették meg magukat. 30 év szünet után, 2017. áprilisában jött el a pillanat, amikor újra jászberényi versenyző is jégre lépett országos műkorcsolya versenyen. Hiszünk abban, hogy közös elhatározással, összefogással és sok-sok munkával hozzá tudunk járulni a Jászság korcsolyakultúrájának fellendítéséhez!
Hering Antal
vezetőedző
Kapcsolódó elemek:
Hírek | Edzés infó | Kori blog | Galéria | Gyerekek és szülők | Sajtó | Kapcsolat, jelentkezés